Történetek gyulladásos bélbetegek mindennapjaiból - Írd meg a történeted te is!

Betegségből egészségbe - Az út kezdete

2015. szeptember 17. - Crohnium

Sziasztok, bemutatkoznék: Crohnium a nevem...de csak este! Nappal Boross Barnabás. Egy hatalmas WC csésze alakú árnyékkal lehet a bajhoz hívni, amit a felhőkre kell rávetíteni egy elemlámpával!

Viccet félretéve, írok magamról, amolyan bemutatkozó jelleggel, ugyanis többször fogtok az írásaimmal találkozni.

_mg_3275.jpg

13 évesen lettem Crohn-beteg, édesapám után már a második a családban, bár másik két testvérem egészséges. Betegségem előtt sokat sportoltam, kajakoztam amatőr szinten, de nyertem pár versenyt, így az motivált. Volna, de 13 évesen elég heves tünetekkel becsapódott a Crohn az életembe. Kivizsgálás hegyek, majd kb 8-10 hónap után véglegessé vált a Crohn, jöhettek a gyógyszerek: Pentasa, Imuran, Medrol, hogy az ismertebb vendégekkel kezdjem, de emellett még sok mást is szedettek velem. A versenyszerű sport sajnos elmaradt, hacsak a WC-re rohangálás nem az (10 méteres sprintben rekorder vagyok! :D). Az iskolaváltás nem könnyítette meg a dolgomat, így folyt tovább az életem a megszokott mederbe: 15-20 esemény per nap, néha egy kis tanulás és bandázás. 18 évesen valamiért beleszerettem a Capoeira látványába, az akrobatikus mozgásokba, de féltem elmenni egy edzésre, mert még a végén összecsináltam volna magam. Persze ez egy fontos fellángolás volt az életemben, ugyanis miután elkezdtem dolgozni, fórumoztam a crohn-colitis.hu-n (barna-by néven, ha valaki lenyomozna ;)), jött egy infó, hogy létezik egy szer: Remicade! Világmegváltó isteni nedűnek írták le, amibe ha belekóstolsz, olyan leszel, mint egy hiperaktív kiskutya. Nagy nehezen elintéztem, jött a kezelés és cirka 2 óra után, az oldat lefolyása után már úgy éreztem: valami őrültséget kell csinálnom, amit eddig a betegség miatt nem mertem! 

Az első szegedi utam ekkor történt, lejöttem egyet bulizni, de hazafelé már azon gondolkoztam, hogy értelmes időtöltés kell: sport! Capoeira! Megnéztem hol van a munkahelyhez a legközelebb edzés és másnap már mentem is. 4 évig űztem, mellette még az akrobatikát is, ami elég jó alap izmot adott, bírtam a mindennapokat, betegség még megvolt, de nem gyötört nagyon. Még jó, hiszen ekkor már 11 műtéttel túl voltam a nagyján, visszahoztak a halál torkából, sztómáztam, aztán visszacsináltak a gyári kipuffogóra és kivéstek némi (15) epekövet belőlem, epével és sérvvel együtt. Mindezt egy év alatt az érettségi évében.

De a sport öröm, megadja a nap fényét még egy hosszú munka után is, amikor a barátokkal éppen arról beszélgettem, hogy lassan többet járok edzésre, mint munkába, miért nem megyek edzőnek. Nem volt butaság, olyannyira, hogy elvégeztem az egészségfejlesztés szakot Szegeden, OTDK-t nyertem a Crohnos-mozgásos témámmal, edzővé váltam és elkezdtem Cooper elvét követni: mivel a mozgás nagyon jó eredményeket hozott a főbb belgyógyászati betegségeknél (cukorbetegség, elhízás, stb.), így talán vizsgálni kéne, hogy a bélbetegségre milyen hatással van! Magamon jó eredményeket tapasztaltam, de sajnos az orvosok nem azt mondják a betegeknek, hogy mozogjon, hanem, hogy szedje az XY szert, aztán vigyázzon a mozgással, mert még a végén rosszabb lesz. Hát a fenéket!

v1.jpg

És ekkor jött a képbe a "Majd én megmutatom, hogy a Crohnos, szétszabdalt emberből is lehet jó sportoló", meg, hogy majd feltalálok valami jó kis terápiát, hogy ne kelljen azt a rengeteg gyógyszert beszedni. Jött is minden: CrossFit, majd a súlyemelés, mert súlyemelőből nincs ám bélbeteg! A világon se! (A fenti képen épp nagyon Nagy Péter olimpikon adja át az aranyat...az elsőt!)

Így lettem én Crohnium. Persze a későbbiekben a "terápiát" ki fogom bővebben fejteni, sőt, ha minden igaz elég hamar szert teszek minden tudásra, így már teljes lesz a kép, ami most 99%-os. De az az 1% a legizgalmasabb! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://zsigerkronikak.blog.hu/api/trackback/id/tr647793598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.